Téli balinok nyomában

2009. november 15. - 1 hozzászólás

Mint a legtöbb honi horgásztársam, én is sokáig hajlamos voltam a balinokat nyári-őszi halként kezelni, holott a hatályos horgászrend megengedi, hogy február végéig kergessük őket! Az igazat megvallva, amikor kimondom, hogy balin, a lelki szemeim előtt a júliusi sötét éjszakák, az őket követő langyos hajnalok és napfelkelték jutnak eszembe, nem pedig egy rideg, fagyos, zord, hófödte dunai tájkép.

Szép darabos fenekeszeg

Ennek ellenére a hideg téli napokon gyakran lépkedek az alacsony vízállás miatt kint lévő zörgő kavicságyon, zátonyokon, eme nemes ellenfeleimet keresve. Lábam körül kering Neo kutyám, aki horgászataim során szinte mindig hű társam. Barátaim gyakorta kérdik: minek mész ki? Hideg van! Erre már van egy előre elkészített válaszom: soha nincs hideg, csak hiányos öltözet! Ezt valóban így gondolom. Aki téli pecázásra adja a fejét, annak bizony elkél a meleg többrétegű öltözet. Nem szabad játszani az elemekkel! Komoly egészségkárosodás érhet az ilyen téli kiruccanások közben, aminek majd később isszuk meg a levét. A békés öregkor derekán majd gyakorta visszaköszönhetnek ezek a „régi emlékek”, amikor az ízületi gyulladásainkat kezeltetjük egy terápián. Maradjunk azonban a horgászatnál. A legjobbak azok a napok, amikor a levegő hőmérséklete mínusz 2-3C°, a légnyomás egyenletes, teljes a szélcsend és szép nagy pelyhekben hullik a hó. A téli süllőzők is ilyen napokon fogják a szebb kékfarkúakat.

Téli táj

Nagyon fontos a jó helyválasztás. Tudnunk kell a balinok téli tartózkodásának a helyét. A helyismeret fél siker! Ha ez meg van, akkor a döntő tényező lehet a jó műcsali kiválasztása. Minél hidegebb van, annál lejjebb keressük őket. A vízoszlop teljes szélességében lehetnek, de a felszín közelében már ne nagyon számítsunk rájuk. Jórészt a fenékközelben kutakodjunk. Twisterekkel kiváló eredményt érhetünk el. A jó színválasztáson nagyon sok múlik. Jómagam a flourzöld (chartreuse) és félig fehér gumikat részesítem előnyben. Akár a test, akár a farokrész lehet fehér. A lényeg, hogy legyen valamelyik része fehér. Nagyon jók még a hosszában félig festett szilikonok is. Lassan emelgessük, néha pöccintsünk bele, vagy egy-egy hirtelen mozdulattal indítsuk meg a plasztikot, majd hagyjuk visszakoppanni a mederfenékre a jig fejet. A legtöbb kapásunk ekkor lesz. Az ún. vasaló jigfejek ilyenkor tesznek igazán jó szolgálatot. A pilkerek kis hazánkban nem tartoznak a sláger műcsalik közé annak ellenére, hogy rendkívül fogósak. Tibor barátomék a Dunán nagyon sok őnt, valamint süllőt fognak ezekkel az északi vizekben gyakorta használt ólomhalakkal. Nagy súlyuk miatt szép hosszú dobásokat tudunk véghezvinni. Nyáron és ősszel balin ólom helyett is alkalmazhatjuk őket. A végén lévő hármas horogra fehér marabu tollat kössünk és keverjünk közé crystal hairt. A karácsonyi díszítés ezüst csíkjai is megteszik jobb híján. Egy kis tunning sohasem árt!

Téli balin

A nyáron már megszokott fonott zsinórt cseréljük le monofilre. A flourcarbon damilok talán a legjobbak ilyenkor a letisztult téli vízben. Nem csak a láthatatlanságuk jelenthet előnyt. A monofil madzagok kevesebb vizet hordanak fel a gyűrűkre és nem fagy be olyan gyakran a spiccünk. Nem kell nagyon finomkodni az átmérővel. Nyugodtan használjunk vastagabb damilt. A halakat egyáltalán nem zavarja. Nem lesz kevesebb kapásunk a zsinórvastagság miatt. Nekem a legbeváltabbak a 0,28-32mm-es méretű „spárgák”.

Pisztrángsügér horgászatkor is 0,30-0,35mm-es flourcarbont tekerek a multira. Pedig azok a halak nagyon rafináltak! Nem hiszem, hogy a szemükben sok különbség lenne a 0,20-as és a 0,30-as közt. Nem járnak mikrométerrel a halak. Ha látja, akkor látja mindkettőt vagy egyiket sem. Botot, orsót mindenki a maga száj izének és pénztárcájának megfelelőt válaszon. A közepes erősségű 10-30g dobósúlyú pálcák tökéletesen megfelelnek a célnak. Orsónk is elég ha 30-as méretű. Nem bálnavadászatra készülünk. A késő őszi nappalok is nagyon jók balin horgászatra. Ekkortájt verődnek bandákba. November vége felé még javában wobblerezhetünk rájuk. Medertörések szélein, esetlegesen a zátonyok meredek töréseinél, a kővégek gyors sodrásában szinte biztosan ott lapulnak a fenekeszegek.

Ezüstös januári bálint

Egy ilyen novemberi napon Dupla komám telefonhívása ébresztett téli álmomból. Beszámolója szerint megtalálta a balinhordát. Kell még több információ egy vérbeli horgász számára? Vasárnap ebéd után már dübörög is az autónk a Duna irányába. Gyors bepakolás és már vígan szeljük a habokat. Nem kell messzire menni, mert rafinált módon a zátonyok közelében parkolta le a ladikot a koma. Hosszú lapos sóderkupacot vallatunk. Zipbaits Khamsin SR 70 wobblerem vidáman táncol a sodorvonalon, majd amikor a medertörés széléhez ér, villámgyors rántást érzékelek a botomon. Megvagy!- rikkantok fel örömömben. Szép, két kilós forma balin ficánkol a monofil végén. Megpróbál keménykedni, kicsit megugrik, menekülne szegény. Ne fuss, bálint, úgyis mész vissza a társaid közé….- szólok hozzá halkan. Hamar a csónak mellé ér. Neo kutyám izgatottan rázza a farkincáját és morogja a pikkelyes jövevényt. A vadászösztön dolgozik benne. Kattan a digitálisgép, készülnek a képek egy virtuális búcsúcsók, és már loccsan is a hűs vízbe az ezüst test. Közben Sanyinak (mert Dupla komám becsületes neve Sándor) is hala van. Hala? Mit hala! Igazi cápát fáraszt. Nagyon komoly ellenállásba ütközik. Ez már nem a sihederek közül való lesz. Jól küzd, de a végén mégis csak az ember győz. Nagyon szép fenekeszeget fogott a komám. Bő 5 kilóra saccoljuk. A zátony tetején horgászó Jani barátunk leméri nekünk. A mérleg 5,20kg-nál áll meg. Pár fotó és ő is visszanyeri a szabadságát, mint szinte minden hal, amelyiket megfogunk Aznap még fogunk párat, de egyik sem ilyen szép, mint Dupla komámé.

Másnap ismét kint vagyunk hajnalban a vízen, de eltűnt a balinhorda. A kardhal először, a reményhal meg utoljára, ahogy a bölcs mondás tartja. Kereséssel megy el az időnk jó része. Már dél van, amikor megtaláljuk őket. Egy nagy teknő mélyén lapulnak. Belekotrok a táskába, és egy 15 grammos, vasalófejű jig mellett döntök. Fehér testű, chartreuse kontúrú szilikont húzok fel rá.

Relax kellett neki

Második bedobásra már vendégem is van. Akkor kapta el, amikor ejtettem vissza a gumit. Kissé későn ért el a kontakt hozzám, de megvan a tettes. Jó nagyot bólint a botom, jelezvén, hogy nem gyerekhal ficánkol a végén. Megpróbál megugrani, de én határozott mozdulatokkal a csónak felé terelem. Hiszek a gyors becsületes fárasztásban. Nem szeretem végletekig fárasztani a halaimat. Legyen még elég erejük elúszni és ellenállni a sodrásnak. Megszokott koreográfia, szákolás, fotó és már mehet is vissza az éltető elemébe.

Ezen a napon is fogtunk nyolc „bálintot”. Pedig elvileg nincs már szezonjuk. Jól eső érzés a halfogás, ezt minden horgász tudja. Ilyenkor ezek a fránya hideg napok mintha kissé melegebbnek tűnnének. Sok szép élményt mulasztunk el, ha otthon maradunk a meleg szobában egy bögre forralt borral a kezünkben, lábunkat egy lavór forró vízben áztatva. Igaz, így is jól érezhetjük magunkat, csupán a halfogás élményéről maradunk le. Az előbb taglalt tevékenységet pedig egy kiadós téli peca után még jobban fogjuk élvezni. Ebben biztos vagyok!

Varga Vilmos